Elérhetőségek | Tanáraink | Tanulóink | Írjon nekünk
OM azonosító: 203045
Központi telefonszám: +36 (42) 508 870
Központi e-mail cím: banki@bankidonat.hu
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata

  • A vizsgaszabályzat célja

    Vizsgaszabályzatunk célja a 11/1994.(VI. 8.) MKM-rendelet 26.§ (2) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása.
    A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint a tanulmányok alatti vizsga (osztályozóvizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga)

    • követelményeit
    • részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) 
    • és az értékelés rendjét

    a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.

    A tanulmányok alatti vizsgák célja:

    • azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni
    • a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni.

    A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

     

    A vizsgaszabályzat hatálya

    Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

    • osztályzóvizsgákra
    • különbözeti vizsgákra
    • javítóvizsgákra

    vonatkozik.

    Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

    • aki osztályozó vizsgára jelentkezik
    • akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít
    • akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

    Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

    A vizsgaszabályzat hatálybalépése 2008. szeptember 1., érvényessége határozatlan időre szól.

  • 2.1. A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen:

    a) meggyőződik arról, hogy a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, illetőleg teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását,

    b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit,

    c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait,

    d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el.

    2.2. Az elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak a vizsga tárgya szerinti tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus lehet.

    2.3. A vizsgabizottság munkáját, a vizsgát az igazgató készíti elő. Az igazgató felel a vizsga törvényes előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért.

    2.4. Az igazgató feladata különösen:

    a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe,

    b) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását,

    c) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. 

    2.5. Az igazgató feladatainak ellátásában közreműködhet - az igazgató megbízása alapján - az igazgató helyettese vagy más megbízottja.

    2.6. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizennyolc óráig tarthat.

  • 3.1. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató tanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program). A gyakorlati vizsgán a 3.8. pont szerinti szabályokat akkor kell alkalmazni, ha a vizsgatantárgy általános vizsgakövetelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg.

    3.2. A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék.

    3.3. A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök a vizsgáztató tanár jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket.

    3.4. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható.

    3.5. Az írásbeli vizsgán csak a vizsgát szervező iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja az írógép, számítógép használatát.

    3.6. Az íróeszközökről  és a vizsgához szükséges segédeszközökről a vizsgázó gondoskodik

    3.7. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni.

    3.8. A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként

    a) negyvenöt perc,

    b) nemzeti, etnikai kisebbség nyelve, illetve célnyelv használata esetén hatvan perc,

    3.9. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni.

    3.10. A közoktatási törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján

    a) az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni,

    b) lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja,

    c) engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen.

    3.11. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A pótlóvizsga (3.15-3.16. pontok) harmadik vizsgaként - szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával - is megszervezhető.

    3.12. Ha a vizsgáztató tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató tanár a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az igazgatónak.

    3.13. Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató tanár nyilatkozatát, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, esemény leírását, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató tanár, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.

    3.14. Az igazgató az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat - az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt - a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató tanároktól. A jegyzőkönyveket aláírásával - az időpont feltüntetésével - lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli.

    3.15. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné

    a) az igazgató - ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótlóvizsgát tegyen,

    b) a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell.

    3.16. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatantárgyból javítóvizsgát tehet az igazgató által meghatározott időben.

    3.17. A 3.16. és e pont alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.

    3.18. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató tanár haladéktalanul kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat.

    3.19. Ha a vizsgáztató tanár a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az igazgatót.

    3.20. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik - a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő - tanárból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést hozhatja:

    a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt,

    b) az adott vizsgatantárgyból - a javítóvizsga kivételével - a vizsgázót javítóvizsgára utasítja.

    3.21. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni.

  • 4.1. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető szóbeli vizsga.

    4.2. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.

    4.3. A vizsgateremben, egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.

    4.4. A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik.

    4.5. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg.

    4.6. A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik.

    4.7. Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként legalább húsz perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania.

    4.8. Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés időtartama tíz percnél nem lehet több. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt.

    4.9. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vagy pótfeladatot biztosít részére.

    4.10. Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás előtt, legalább harminc perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja.

    4.11. Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre.

    4.12. A közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján

    a) a húsz perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni,

    b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen.

    4.13. Ha a vizsgázónak a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja.

    4.14. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa.

    4.15. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását, a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni.

    4.16. A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság, a felróható, vagy fel nem róható okból történő vizsga megszakítás, vagy a vizsgán meg nem jelenés esetében az igazgató a 3.13., 3.15-3.18., 3.21. pontokban leírtak szerint jár el.

  • 5.1. A gyakorlati vizsgafeladatokat - legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal - a vizsgabizottság elnöke javaslatára az igazgató hagyja jóvá.

    5.2. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható.

    5.3. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról.

    5.4. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket.

     5.5. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő.

    5.6. A gyakorlati vizsgarészt - a vizsgafeladatok számától függetlenül - egy érdemjeggyel kell értékelni.

    5.7. A vizsgamunkát érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá.

    5.8. A vizsgázó gyakorlati vizsgarész osztályzatát a vizsgamunkára és a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.

  • A vizsgatárgyak követelményrendszere

    Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével.

    A pedagógiai programban meghatározott tanulmányi idő lerövidítésével (tanév összevonás, egyéni haladási rend, stb.) élni kívánó diákok esetén érvényes vizsgarendet lásd az 1. számú mellékletben.

     

    Az értékelés rendje

    A vizsgatárgy akár egy vagy több vizsgarészt tartalmaz, az egyes vizsgarészekben elért pontszámok összege alapján a következőként határozandó meg:

      0%  -24% elégtelen
      25%-39% elégséges
      40%-59% közepes
      60%-79%
      80%-100% jeles

     

    A vizsgatárgyak részei

    Irodalom szóbeli vizsga
    Magyar nyelv írásbeli vizsga
    Történelem írásbeli vizsga
    Idegen nyelv írásbeli vizsga, a 12. évfolyamon szóbeli is
    Matematika írásbeli vizsga
    Fizika szóbeli vizsga
    Földrajz szóbeli vizsga
    Biológia szóbeli vizsga
    Kémia szóbeli vizsga
    Informatika gyakorlati vizsga
    Művészeti ismeretek szóbeli vizsga
    Társadalomismeret és etika szóbeli vizsga
    Szakmai alapozó tárgyak szóbeli, írásbeli vizsga
    Szakmai elmélet (szakképző évfolyamokon) szóbeli, írásbeli vizsga

      

    Nyíregyháza, 2014. április 01.

    Ph.

    Leveleki Miklós
      intézményvezető

     

    Baranyi Ferenc
    tagozatvezető

  • Az év végi osztályozó vizsgák módja tantárgyanként

    Felnőttoktatási tagozaton (egyéni haladási rend, tanév összevonás)

    Évfolyam

    irodalom

    nyelvtan

    történelem

    idegen nyelv

    matematika

    9. évf.

    írásban

    szóban

    szóban

    írásban

    írásban

    10. évf.

    szóban

    írásban

    írásban

    írásban

    írásban

    11. évf.

    írásban

    szóban

    írásban

    írásban

    írásban

    12. évf.

    szóban

    írásban

    szóban

    szóban

    írásban

     

    Évfolyam

    fizika

    kémia

    biológia

    földrajz

    informatika

    9. évf.

    szóban

    szóban

    írásban

    írásban

    gyakorlatban

    10. évf.

    írásban

    írásban

    szóban

    szóban

    gyakorlatban

    11. évf.

    szóban

    szóban

    írásban

    írásban

    gyakorlatban

    12. évf.

    írásban

    írásban

    szóban

    szóban

    gyakorlatban

     

    Nyíregyháza, 2014. április 01.

    Ph.

    Leveleki Miklós
      intézményvezető

     

    Baranyi Ferenc
    tagozatvezető

  • A beszámolók módja tantárgyanként

    Esti tagozat

    Évfolyam

     

    irodalom

    nyelvtan

    történelem

    etika

    angol

    9. évf.

      

    I.

    írásban

    írásban

    írásban

    -

    írásban

    II. írásban írásban írásban - írásban 
    III. szóban írásban írásban - írásban 

    10. évf.

      

    I.

    írásban

    írásban

    írásban

    -

    írásban

    II. írásban írásban írásban - írásban
    III. szóban írásban szóban - írásban

    11. évf.

      

    I.

    írásban

    írásban

    írásban

    -

    írásban

    II. írásban írásban írásban írásban
    III. szóban írásban szóban szóban

    12. évf.

     

    I.

    írásban

    írásban

    írásban

    írásban

    írásban

    II. szóban írásban szóban írásban írásban

     

    Évfolyam

     

    matematika

    fizika

    kémia

    biológia

    földrajz

    informatika

    9. évf.

      

    I.

    írásban

    írásban

    írásban

    írásban

    írásban

    -

    II. írásban írásban írásban írásban írásban
    III. írásban írásban írásban szóban írásban

    10. évf.

      

    I.

    írásban

    írásban

    írásban

    írásban

    írásban

    -

    II. írásban írásban írásban írásban írásban
    III. írásban írásban írásban szóban szóban

    11. évf.

      

    I.

    írásban

    írásban

    írásban

    írásban

    írásban

    gyakorlatban

    II. írásban írásban írásban írásban írásban gyakorlatban
    III. írásban írásban szóban szóban szóban gyakorlatban

    12. évf.

     

    I.

    írásban

    írásban

    írásban

    szóban

    írásban

    gyakorlatban

    II. írásban írásban szóban szóban szóban gyakorlatban

    Nyíregyháza, 2014. április 01.

    Ph.

    Leveleki Miklós
      intézményvezető 

     

    Baranyi Ferenc
    tagozatvezető

Copyright © www.bankidonat.hu. Minden jog fenntartva.